HELOBLUE! – a kék az új zöld!
A víz a világ leglényegesebb erőforrása. Az életfenntartás alapvető funkciói mellett értékes áru is – amelyhez a világon több milliárd ember nehezen fér hozzá. A Világgazdasági Fórum szerint a víz az elmúlt hét évben az öt legnagyobb globális kockázat közé tartozott. Gazdasági szempontból könnyű belátni, hogy miért: Becslések szerint évente 260 milliárd dollárnyi veszteséget okoz világszerte az alapvető vízellátás és higiénia hiánya. Közel 18,5 milliárd dollárnyi előny származhat az alapvető vízhez és higiéniához való egyetemes hozzáférésből. A vízhez való hozzáférés biztosítása mélyreható következményekkel jár. A vízellátásba és higiéniába fektetett minden egyes 1 dollárra 4 dollár jut az alacsonyabb egészségügyi költségekből, a magasabb termelékenységből és a megelőzhető halálesetek számának csökkenéséből.
MInden csepp víz számít
A víz az emberiség éltető eleme; és mint kiderült, hogy hiánycikk. Mint minden más nagy keresletű árucikket, ezt is érdemes befektetési céllal szemmel tartani, mivel egyre közelebb kerülünk a “vízcsúcshoz”.A globális édesvíz túlnyomó többsége jég vagy állandó hótakaró formájában van bezárva, ami hozzáférhetetlenné teszi és súlyosan korlátozza a könnyen elérhető készleteinket. Egy átlagos amerikai naponta 65-78 gallon vizet fogyaszt, míg az afrikai Gambiai Köztársaságban egy átlagos ember mindössze 1,17 gallont, ami alig haladja meg a túléléshez szükséges minimális mennyiséget.
Nemcsak hogy naponta rengeteg vizet fogyasztunk, hanem hatalmas mennyiségű “virtuális vizet” is. Virtuális víznek nevezzük azt a vizet, amelyet közvetve fogyasztunk el az általunk használt termékekből, az általunk elfogyasztott élelmiszerekből stb. Ön inget hord munkája során? Tudta, hogy az Ön egyetlen inge legyártásához 650 gallon víz kellett ahhoz, hogy elkészüljön? Ha szereti a marhahúst, ugyancsak van egy rossz hírünk. Egyetlen kiló marhahús előállításához 2036 gallon vízre van szükség!
Mindezek mellett a vízellátó iparban jelentős befektetési lehetőségek vannak. A Sprott Globalnál három olyan területet vázoltak fel, amelyet a vízügyi befektetőknek érdemes figyelembe venniük: a vízrendszerek adaptálása a változó időjárási minták kezeléséhez, a vízbiztonság javítása és a csapadékvíz kezelése a városi területeken. Mindez több milliárd dollárnyi befektetési igényt jelent országonként változó mértékben. Hazánk különösen érintett a rossz vízmegtartó képessége miatt.
Miért Blue? Miért fontos a víz?
A víz fontossága
A világ népességének és mezőgazdasági szükségleteinek növekedésével párhuzamosan a víz iránti igény is nőtt, ami a világ vízkészletét komolyan érinti. Egy évszázaddal ezelőtt az édesvíz fogyasztás hatszor alacsonyabb volt, mint napjainkban. A kereslet és a felhasználás növekedése az édesvízkészletek növekvő igénybevételét és a tározók további kimerülését eredményezte. A Chesca Kirkland által készített grafikon az Our World in Data (Világunk adatokban) című kiadvány meglátásait használja fel a vízkészlet és az egy főre jutó vízkivétel lebontására. Ez utóbbi a felszín alatti és édesvízi forrásokból mezőgazdasági, ipari vagy háztartási célokra kivett víz mennyiségét méri. Az alábbiakban láthatjuk, hogy az egy főre jutó vízkivétel hogyan nőtt az elmúlt évtizedekben, az egyes országok legfrissebb rendelkezésre álló adatai alapján.
Az édesvíz
A világ vízkészletének teljes nagysága 1386 millió köbkilométer (2019-es adat, sósvíz)
A tengerfenék 80%-a feltérképezetlen és felfedezetlen
A földfelszín 71%-a víz
Sokan tudják, hogy a Föld felszínének több mint 70%-a víz. Ez 326 billió billió gallon víz, mégis az emberiségnek szűkös a készlet. Miért van ez így? Azért, mert ennek a víznek 97%-a sós emiatt közvetlen fogyasztásra alkalmatlan. A maradék 3% édesvíznek körülbelül a kétharmada hó, gleccserek és sarki jégsapkák formájában van elzárva. Eközben az édesvíz alig egyharmada a gyorsan kimerülő felszín alatti vízkészletekben található. Így a globális édesvíznek mindössze 1%-a marad “könnyen”, az esőzésekből, valamint az édesvíztározókból, köztük a folyókból és tavakból származó készletként. Az évek során különböző kezdeményezések születtek a világ vízügyi egyenlőtlenségi szakadékának mérséklésére. Az erőfeszítések közé tartozik a vízvédelmi gyakorlatok előmozdítása, a hatékony öntözőrendszerekbe való beruházás és a víz infrastruktúra fejlesztése a szűkösség által leginkább érintett régiókban.
Azt gondolhatnánk, hogy régiónk kevésbé érintett a probléma kapcsán, azonban ez nem igaz. A látszólagos megnövekedett csapadékmennyiség ellenére hazánk vízmegtartó képessége nem túl jó, így vízhiány nálunk komoly probléma lesz a közeljövőben.